konyvtarosok 2011.12.06. 07:19

Ti írtátok

A múlt héten kezdett sorozatunkat folytatjuk: általános iskolásaink - a Magyar Nyelv Napja alkalmából készült - írásait olvashatjátok.

 Németh Csilla 6. osztályos tanuló:A magyar nyelv

 A magyar nyelv az anyanyelvem.

Ezen mondtam ki első szavaimat, így beszélek családommal, barátaimmal, az iskolámban, és hazámban bárhol megértik.

Dallamos, szépen zengő. Könnyű vele kifejezni gondolataimat, érzéseimet, mert számos rokon értelmű szó, hangutánzó, hangfestő- és indulatszó segít ebben. Az azonos alakú és a többjelentésű szavakkal viccesen lehet fogalmazni.

Helyesírása számomra kicsit nehéz, a sok szabályt az iskolában nyelvtan órákon tanuljuk. Fontos megtanulni helyesen írni, mert aki felnőtt korában is sokat hibázik, azt a többiek butának tartják.

A nem magyar anyanyelvűek általában nehéznek érzik nyelvünk elsajátítását, nagy szókincse és bonyolult nyelvtana miatt.

Sokak szerint a magyar emberek azért találékonyak, mert a nyelvtanulás során az apró gyermek agya olyan mértékben fejlődik, hogy később könnyen válhat kiemelkedő intelligenciájú felnőtté.

Nyelvünk folyamatosan alakul, mint bármely más élő nyelv, új szavak „érkeznek”, más szavak „eltűnnek”. A fiatalok gyakran különleges szavakat használnak, esetleg lerövidítik azokat, néha az idősek meg sem értik, hogy mit akarnak mondani.Az ország különböző területein sokan tájszólással beszélnek, érdekes hallgatni őket.

Szeretem az anyanyelvemet és szeretném minél jobban megismerni és használni!

Somogyvári Petra 6.osztályos tanuló:

A magyar nyelv egyedülálló a Földön!

Nincs még egy ilyen, vagy még csak hasonló kerek-e világon. Csakis nekünk van LY-jnk! Ez a legnehezebb minden nyelv közül, mi sem bizonyítja jobban, mint a saját tapasztalatom, amit magyar órán szereztem. A magyar nyelvtan számomra mindig nehézséget okozott. Szerintem nehezebb a fizikánál, a biológiánál, de még a matematikánál is. Az osztálytársaimmal sokat „szenvedünk” nyelvtan órán, főleg egy felelés, egy dolgozat, vagy egy új anyag alatt. Én angolul tanulok és a következőt vettem észre: ők csak annyit mondanak: fut, megy. Mi viszont változatosan fejezhetjük ki: fut, sétál, magy, szalad, siet, rohan, igyekszik, halad, mendegél, lépdel, kocog, baktat, kullog, ténfereg, vánszorog és még sok mást.

Én nem tudnék még egy ilyen nyelvet mondani, ami ilyen sokféleképp tudja kifejezni magát. Büszke vagyok erre a páratlan, egyedi magyar nyelvre, örülök, hogy magyarnak születtem! Remélem, az idők során nem merül feledésbe ez a fantasztikus nyelv, mint sok más!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bagolyhir.blog.hu/api/trackback/id/tr523438786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.