2011.11.10. 09:35
Kedves verseink
Szándékosan nem írtam "kedvenc" verset. Egy kedvenc verset nehéz kiválasztani a sokból, amelyek közel állnak a szívünkhöz. Szeretném, ha itt a blogban, kollégák, diákok megosztanánk egymással minél több kedves versünket és így nemcsak szép versekkel de egy kicsit egymással is ismerkedhetnénk. Jó példával járok elöl - íme az én egyik kedves versem:
Pilinszky János: Fabula
Hol volt, hol nem volt,
élt egyszer egy magányos farkas.
Magányosabb az angyaloknál.
Elvetődött egyszer egy faluba,
és beleszeretett az első házba, amit meglátott.
Már a falát is megszerette,
a kőművesek simogatását,
de az ablak megállította.
A szobában emberek ültek.
Istenen kívül soha senki
olyan szépnek nem látta őket,
mint ez a tisztaszívű állat.
Éjszaka aztán be is ment a házba,
megállt a szoba közepén,
s nem mozdult onnan soha többé.
Nyitott szemmel állt egész éjszaka,
s reggel is, mikor agyonverték.
1 komment
Címkék: kedves verseink
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2011.11.21. 13:41:41
A feltétel nélküli (Isteni) szeretet fájdalmasan szép szimbóluma volt a Magányos Farkas.
Köszönöm,hogy olvashattam!