Kapitány Gábor: Szenteste, 2011

Van, ahol Boldizsár, Menyhárt és Gáspár csenget

Másutt épp szidják a földi s mennyei rendet

Van, ahol egyedül ünnepli azt egy ember

Hogy egykor társas volt neki is a december

Van, akit templomba hívnak éjféli gyertyák

Van, aki lezártan dől le, mint készre telt zsák

Van, kitől e percben szökik el éppen az élet

S van, ki a barmok közt másokért emberré lett

Pásztor már alig van. Elég a villany-pásztor

Nem látsz csillagot s lelket se a sok máztól

Sűrű az éjszaka. Nyüzsög benne a semmi

Valahol mégiscsak kell egy jászolnak lenni!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.