... hogy Pilinszky János, az egyik legjelentősebb 20. századi költőnk, aki József Attila - és Kossuth -díjat is kapott, november 25-én lett volna 90 éves?

"Amit társadalomról, szerelemről vagy világon túlról végső fokon mondani tudunk, nagyon kevés, s érzelmi színezetű szemléletben – amilyen Pilinszkyé is – „igenné” vagy „nemmé” szűkül. Pilinszky a nemet választja." (Nemes Nagy Ágnes: Pilinszky)

Pilinszky János: Ne félj c. versét a Szabó Balázs Band-től hallgathatod meg itt.

Babits Mihály 1883 november 26-án született. A Nyugat költőóriása így ír A lírikus epilógja c. versében:

"Csak én birok versemnek hőse lenni,
első s utolsó mindenik dalomban:
a mindenséget vágyom versbe venni,
de még tovább magamnál nem jutottam."

 

konyvtarosok 2011.11.28. 20:49

Ti írtátok

Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. Ezzel lehetőséget teremtett arra, hogy évente legalább egyszer a figyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő anyanyelvünkre. November 13. – amely a magyart államnyelvvé tevő törvény 1844-es elfogadásának időpontja, - alkalmat teremt iskolánknak a magyar nyelv közös megünneplésére. Ez alkalomból az általános iskolásaink fogalmazásokat írtak a magyar nyelvvel kapcsolatosan felmerülő gondolataikról, érzéseikről.                                           Olvassátok nagy –nagy szeretettel: Bodor Eszter tanárnő, igazgatóhelyettes

 

 Szupkay Benedek 5. osztályos tanuló írása a magyar nyelvről

Ha elgondolkozom azon, hogy mit jelent a magyar nyelv, nyomban elcsodálkozom.

Az, amit a magyartanárunk olvasott egy napon, nagyon elgondolkodtatott. Egy vers volt, ami arról szólt, hogy egy magyartól megkérdezték külföldön, miért szép az anyanyelve? Erre ő mondott egy nagyon sok szinonimával helyettesíthető szót, és megkérdezte, hogy fejezik ki idegen nyelveken? A külföldiek nem tudtak válaszolni. Az a nyelv, amit én beszélek, gazdag szókincsű, talán a leggazdagabb Európában. Szerencse, hogy nem francia vagyok, akinek meg kell tanulnia magyarul, hanem egy magyar, aki tanulhat a többi , könnyebb nyelven. Ha elmennék Angliába, akkor biztosan nagyon hiányozna a nyelv, Magyarország. Ott senki sem beszélne úgy, mint én, és nagyon magányos lennék egyetlen magyarként.

Büszke vagyok rá, hogy az enyém a legszebb és a legrejtélyesebb nyelv!

 

Juharos Eszter 5. osztályos tanuló írása a magyar nyelvről

 A magyar nyelv

 A mai rohanó világban már nem is fogjuk fel, hogy mi a nyelv. Kommunikációs eszköz és kész. Pedig lényegesen több mint holmi kapcsolatfelvétel tárgya. A nyelv maga a haza, az a biztonság, amit egy másik nyelvvel nem lehet kifejezni. Európában a magyar nyelv a legválasztékosabb. Rengetegféleképpen ki lehet fejezni, ha szeretünk valakit, várunk. Ma, ha valakinek el kell hagynia az országot, bárhol telepszik le mindig, ha magyar szót hall, hevesebben ver a szíve. A nyelvtan bonyolult ugyan, de érdemes megtanulni. Egy okos embernek sokkal könnyebb beilleszkednie bármilyen közösségbe!

Örülök, hogy egy kivételesen érdekes és szép nyelv birtokosa vagyok, igyekszem megőrizni tisztaságát!

 

 

 

 

R.M. Rilke: Advent

Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn,
miként lesz áldott-fényű fa,
és hallgatózik. Szűz utakra
feszül sok ága, tűhegye, -
szelet fog, - készül, nő magasba,
az egyetlen szent éj fele.

Az elkövetkező hetek az advent, a várakozás hetei. A mostani vasárnapon gyújtjuk az első gyertyát. A várakozás és karácsonyi készülődés közben minden adventi vasárnapon elolvashattok itt egy - néha szívmelengető, néha szomorú - történetet. Most Oscar Wilde: A Boldog Herceg c. elbeszélését.

konyvtarosok 2011.11.24. 19:48

Könyvajánló

Megjelent a Hunra konferencia gyűjteményes kötete, Az olvasás össztantárgyi feladat. (Szerk.: Nagy Attila, Imre Angéla, Köntös Nelli), 2980 Ft.                              A tartalomból röviden:

Tantárgyak és olvasás: matematika, biológia, történelem, természetismeret, kémia, földrajz, szépirodalmi barangolások biológia órán stb.

Mese-olvasás-irodalom

Új források- eszközök: Kindle, multimédia, blog, wikipédia

Könyvtárak, iskolai könyvtárak olvasásfejlesztő tevékenysége, pedagógiája

Megrendelhető Fűzfa Balázsnál fuzfa.balazs@chello.hu

E-könyv újdonságok a Kossuth Kiadónál:

 1. A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő vadlibákat. Így lehetséges, hogy 71%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mint ha
csak egyetlen pár repülne.
Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkát, sokkal gyorsabban és könnyebben érjük el a célt.
2. Ha egy vadliba kirepül a sorból és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.
Ha van annyi eszünk, mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel, a közös cél érdekében.
3. Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át helyét az élen.
A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést.
4. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.
A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.
5. Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját
közösségükhöz, vagy hármasban vagy már csak kettesben.
Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Ha van bennünk annyi együttérzés, mint a vadlibákban, átsegítjük egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.
(Ismeretlen szerző nyomán)

A reggeli áhítaton hallott megemlékezés adta az ötletet, hogy itt is meghallgathassátok a Halotti beszédet, amellyel méltóképpen ünnepelhetjük a Magyar Nyelv Napját. Az ünnep hivatalos napja november 13. - ezen a napon szavazták meg 1844-ben a magyar nyelv használatáról szóló törvényt. Nem lehet elfogódottság nélkül hallgatni a nyelvünk gyökereiből eredő, megrázó szöveget.

Nem először, és nem is utoljára... Ismét ellátogattunk a központi Szabó Ervin Könyvtárba, a Kálvin téren. A 9.B-sek egy csoportjával kerekedtünk fel egy októberi napon, Slakta Katalin tanárnővel együtt, hogy a legnagyobb közművelődési könyvtárunkat megnézzük, több okból. Egyrészt, mert szép. Építészeti bravúr, ahogy a régi, varázslatos palotaépületet összeépítették az új résszel. Másrészt, hogy beleszippantsunk egy igazi, élő, nyüzsgő könyvtár levegőjébe, ahol diákok üldögélnek a kandalló előtt, és  o l v a s n a k, emberek jönnek-mennek könyvekkel a kezükben és megnyugodjunk, hogy talán még nincs itt a Gutenberg-galaxis vége. Végigvezettek minket öt emeleten, dióhéjban megismerkedtünk a könyvtár történetével. (A mobillal készült képek, amelyen mi is szerepelünk, sajnos nem sikerültek:( Ha még nem voltál, egyszer menj el megnézni, fedezd fel. A nyitva tartást megtalálod itt.

Szándékosan nem írtam "kedvenc" verset. Egy kedvenc verset nehéz kiválasztani a sokból,  amelyek közel állnak a szívünkhöz. Szeretném, ha itt a blogban, kollégák, diákok megosztanánk egymással minél több kedves versünket és így nemcsak szép versekkel de egy kicsit egymással is ismerkedhetnénk. Jó példával járok elöl - íme az én egyik kedves versem:

 

Pilinszky János: Fabula

Hol volt, hol nem volt,

élt egyszer egy magányos farkas.

Magányosabb az angyaloknál.

Elvetődött egyszer egy faluba,

és beleszeretett az első házba, amit meglátott.

Már a falát is megszerette,

a kőművesek simogatását,

de az ablak megállította.

A szobában emberek ültek.

Istenen kívül soha senki

olyan szépnek nem látta őket,

mint ez a tisztaszívű állat.

Éjszaka aztán be is ment a házba,

megállt a szoba közepén,

s nem mozdult onnan soha többé.

Nyitott szemmel állt egész éjszaka,

s reggel is, mikor agyonverték.

konyvtarosok 2011.11.06. 06:56

Könyvajánló

Dizseri Eszter: Illik, nem illik? (Viselkedési tanácsok 12-18 éveseknek)

Nem vagy egészen tisztában a helyes viselkedési formákkal? Szeretnél többet tudni róluk? Egy emberről sokszor azonnal kiderül, hogy milyen személyiségű, ha megfigyeljük, hogy kikkel barátkozik, hogyan öltözik, vagy hogyan kezeli a különböző élethelyzeteket. A szerző a 12-18 éves tiniknek szeretne segítséget nyújtani viselkedési tanácsaival, melyekkel Te is rátalálhatsz saját stílusodra, közben pedig  formálhatod karakteredet.

Színes Bibliai Történetek

Az Immanuel Kiadó ugyan gyermekek számára kínál egy nagyon izgalmas olvasni és nézegetni valót, de valószínűleg nagyobbak, sőt felnőttek is örömmel forgathatják a szemet gyönyörködtető, képregényes formában megelevenedő bibliai történeteket. Ebben a témában hiánypótló műről van szó, amelyet örömmel látnék én is a könyvtárban... Ajánlható minden családi és könyvtári polcra.

 

A könyvben tudásellenőrző feladatok, megértést és gondolkodást ellenőrző tesztek segítik biológiából az érettségire, egyetemi tanulmányokra való felkészülést. Az egyes tesztek végén nemcsak a helyes megoldások, hanem a feladatok lényegét megvilágító rövid magyarázatok is megtalálhatóak. Biológusnak, orvosnak készülőknek ajánlható!

 

Forrás: Libri

konyvtarosok 2011.10.31. 23:06

Tudtad-e,...

...hogy november 1-je mindenszentek, november 2. a halottak napja a keresztény világban?

Mindenszentek (latinul: Festum Omnium Sanctorum) a katolikus egyházban a keresztény mártírok és az összes üdvözült lélek (nemcsak a szentté avatottaké) emléknapja, melyről a protestantizmus is megemlékezik. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később  a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” az emléknapja a 8. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára.

Az angolszász országokban a mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik a halloween, melynek elnevezése az angol All Hallow's Eve kifejezésből származik (magyar jelentése: mindenszentek éjszakája). Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny apátság alá tartozó bencésházakban. Az ünnep a 14. században vált hivatalossá.
E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne nyugtalanítsák az élőket. A bukovinai magyarok még ennivalót is vittek a temetőbe.

süti beállítások módosítása