Korábban hírt adtam arról, hogy a világ egyik legolvasottabb történelmi magazinja, a BBC History immár magyarul is olvasható. Azóta már a hatodik szám jelent meg, ugyanolyan olvasmányosan, mint az előzőek, tartalmilag most hadtörténeti témákat körüljárva. Kedvcsinálónak nézzétek meg a borítókat, (a könyvtárban sajnos nincsenek meg.)

... 1897 szeptember 2o-án született Tamási Áron? "Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall.... A lélek nagy gyönyörűségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni, és ez a nagyon nagy, nagyon művészi novellaíró úgy mellékesen kitűnő regényeket és igen egyéni hangú, szívhez szóló, jó drámákat is írt." - írta róla Hegedűs Géza. Legolvasottabb műve az Ábel trilógiából az Ábel a rengetegben.

... szeptember 21-e a magyar dráma napja? A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik, annak emlékére hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban. A művet Paulay Ede állította színpadra. A mű alapján Jankovics Marcell rajzfilmet készített.

... szeptember 22-e Faludy György Kossuth-díjas költő, műfordító születésnapja?

Hallgassátok meg Óda a magyar nyelvhez c. versét!

Az e-könyvek megjelenését én személy szerint kettős érzéssel figyelem: kíváncsisággal és aggodalommal. Ez utóbbi valószínűleg szakmai ártalom, így nem állhatom meg, hogy ne adjak hírt a Kossuth Kiadó új elektronikus könyveiről.

Kámán Veronika Evolúció vagy revolúció? (Olvasási szokásaink változásai) című könyve rövid olvasástörténeti tanulmány, amelyből megtudhatjuk többek közt, hogy hogyan olvastak az ókorban, mi a mormoló olvasás, milyen hatással járt a tömeges könyvnyomtatás, és hogyan olvasunk a weben.

Varga Sándor Márton: A SZERETLEKI EMBER

Egy hely, amely talán csak képzeletünkben létezik: a Szeretlek-szigetek.
Egy gyerek, aki volt, van és lesz, meg egy felnőtt, aki fokozatosan ébred rá: lehetőséget kapott, hogy többé válhasson.
Egy időtlen regény a huszadik század végéről: arról, hogyan talál egymásra két ember.
144 történet és 34 rajz a földre sújtottságról, a túlélésről és a föl nem adásról.
Elbeszélés a szeretetről, amely kivezeti az embert önmaga fogságából.
Első pillantásra hétköznapi események láncolata, végső soron „érzelmifejlődés-regény”.
Egy könyv, amelyet értők és értetlenek fölüthetnek bárhol.

Forrás: Kossuth Kiadó

1965-ben az UNESCO szeptember 8-át  AZ ÍRNI-OLVASNI TUDÁS NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. Ehhez a jeles naphoz választottam a hónap versét:

Szabó Lőrinc: Tücsökzene/Olvasás

Mint a csillagokat a távcsövek,
úgy húztam körém, s egyre közelebb,
könyveken át a Világ Tényeit:
éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
kis lámpa mellett, s függönyözve a
konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
mihelyt szabad, oly határtalanúl
tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
kíváncsiságban s reményeiben
iskolán s minden hasznon: Végtelen
nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
kaptam, repülni, s törni zárakat:
az Irodalmat: születő, arany
lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
de úgy, ahogy az első távcsövek
tömték új csillagokkal az eget.

A névadónkról, Sztehlo Gáborról készült bejegyzésben említett film: Gaudiopolisz - In memoriam Sztehlo Gábor - DVD változatát kapta ajándékba a könyvtár. A filmet az Iskolai Könyvtárak Világnapja alkalmából is megnézhetitek majd a könyvtárban.

A nyári szünet kezdetén szereztem be a könyvtárnak négy kártyajátékot, azzal a szándékkal, hogy a tanórákat, illetve a szabadidő eltöltését színesíthessék. Remélem, kipróbáljátok és tetszeni fog Nektek!

Ki kicsoda a világirodalomban és Ki kicsoda a magyar irodalomban  A hatvanas évek nagy sikerű Ki kicsoda… című százlapos kártyajátékát újította meg a Helikon kiadó. A kartonlapok egyik oldalán egy-egy neves szerző portréja látható, a másikon röviden  az illető élete és munkássága. Újdonságként minden mestertől egy-egy rövid idézet is olvasható.

 Ki kicsoda a magyar történelemben                                     Álmos vezértől Antall Józsefig tekinthetjük át a magyar történelem legfontosabb alakjait. A száz kártya egyik oldalán arcképeket látunk, a másikon az emelt szintű érettségi tananyagában is szereplő uralkodók, politikusok rövid jellemzését, valamint egy idézetet. A kártyákhoz megoldó füzet is kapcsolódik, pontos évszámokkal.

Ki kicsoda a görög mitológiában
A szintén száz kártyalapon a görög mitológia ismert alakjai szerepelnek festészeti alkotásokon, valamint a róluk szóló, őket idéző irodalmi részletek (nevük kihagyásával). A másik oldalon a hőshöz kapcsolódó események, tettek olvashatók, illetve származás, rokonság, megjelenítés, állandó jelzők; nyelvi és  kultúrtörténeti vonatkozások. A megoldófüzet természetesen tartalmazza a választ mindenre.

A kártyajátékokért a Lőrinci Garabonciás Alapítványnak tartozunk köszönettel.

 „Sok Karinthy Frigyes van. Legalább annyi, ahány olvasója.
Mindenkinek a saját Karinthyja a legkedvesebb...”
(Karinthy Márton) 

A Kossuth Kiadó 22 kötetes sorozatot indít Karinthy Frigyes, az egyik legtöbbet olvasott magyar író életművéből válogatva.
A kéthetente megjelenő, art deco stílusú könyvsorozat kötetei nem kerülnek könyvesbolti forgalomba; előfizeté­ssel, vagy az újságárusoknál juthatunk hozzájuk. Az első kötet - Budapesti emlék címmel - 2011. augusztus 31-én jelent meg, a második szeptember 7-én jelenik meg, az összes többi kéthetente, szerdánként követi egymást.

Az én egyik kedvencem az Így írtok ti, amely talán az író legnépszerűbb műve és amelyet természetesen megtaláltok a könyvtárban. Kedvcsinálónak olvassatok bele az Ady és a Madách paródiába.

Sztehlo Gábor (Bp., 1909. nov. 25. – Interlaken der Oberhasli, Svájc, 1974. máj. 28.) evangélikus lelkész

1909-ben született Budapesten. Családjában több generációra nyúltak a lelkészi hivatás gyökerei. 1927-ben érettségizett, majd 1931-ben Sopronban elvégezte az evangélikus teológiát. Az egyetem alatt egy évet Finnországban töltött, ahol az ottani népfőiskola intézményrendszere volt rá nagy hatással. Tanulmányait befejezve Újhatvanban szolgált, ott templomot épített .  1935-42 között Nagytarcsán volt lelkész, ahol a finn minta alapján 1937-ben megkezdte a népfőiskola szervezését, amelyet 1938-ban alapítottak meg. 1942-től 1944 tavaszáig a bányai egyházkerület lelkésze, 1944 nyarán fővárosi kórházi lelkész volt.

 Sztehlo Gábor szívéhez különösen közel állt a gyermekek sorsa. Már 1942-ben szerette volna, ha az egyház egy árvaház igazgatásával bízza meg. Végül 1944-ben kezdhette meg a zsidó gyermekek szervezett mentését: kinevezték a református egyházzal közösen létrehozott gyermeksegítő egyesülethez, a Jó Pásztorhoz. Az otthon egy elhanyagolt bérház eldugott lakásában volt, zsúfolva bútorokkal. Nyilvánvaló volt, hogy új otthonokra lenne szükség, de ezek megszerzése igen veszélyes vállalkozás volt akkoriban. Tárgyalt kereskedőkkel, ügyvédekkel, sőt az uralmon lévő nyilas vezetőkkel is, akik internálással is megfenyegették. Ekkoriban már a svájci és a svéd követség mellett is működtek jól szervezett csoportok, ezért Sztehlo Gábor velük kezdett dolgozni. Hamarosan megbízást kapott a Nemzetközi Vöröskereszt védnöksége alatt álló új gyermek-menedékhelyek létrehozására. 1944 karácsonyáig 32 otthonban szervezte meg a gyermekek elhelyezését és ellátását.

Noha a Vöröskereszt szervezte az otthonok élelmezését, Budapest ostromának idején ez is akadozott. Ez a helyzet az otthonok vezetőit számos leleményre kényszerítette. Mindent felhasználtak, a hólevet is. Kezdetben csak mosakodásra, később már forralva, ivásra is.

A pincében folytatott élet összekovácsolta az embereket. A gyerekek számára minden napra szerveztek valamilyen foglalkozást: tanítást, népdaléneklést, különféle kvíz- és barkochbajátékokat, illetve a munkákba is bevonták őket.

Az ezerhatszáz megmentett gyerek egyike Oláh György, későbbi Nobel-díjas tudós volt. A gyerekek mellett az otthonok 400 dolgozója is menedéket, oltalmat talált.

A háború után sok gyermekért eljöttek szüleik, sokan voltak azonban, akikért nem érkezett senki. A harcok elmúltával fontossá vált a lelki sebek gyógyítása, a nevelés, amely esélyt ad a gyermekeknek arra, hogy megtalálják helyüket az életben. Még a pincében töltött időszak alatt az iskoláskorú fiúkkal együtt gondolkodva Sztehlo Gábor megálmodott egy közösséget, egy kis államot, ahol új utakat, új világot építhetnek, amelyben újszerű pedagógiai elvek érvényesülnek. A Weiss Mandfréd család által felajánlott zugligeti villák ideálisnak látszottak ezen álom megvalósítására, az otthonok létrehozására. Az egyik otthon volt a Farkastanya, itt alapították meg a Gaudiopolisz Ifjúsági Államot, az öröm városát. Célját a következőképpen fogalmazták meg:

„Krisztus evangéliumának szellemében társadalmi korlátokat megszüntetve, önálló, öntudatos, önismeretre és önbírálatra törekvő, gyakorlatilag ügyes és elméletileg képzett magyar embereket nevelni.”

A gyerekek ünnepségeket szerveztek: könyvtárt, énekkart alapítottak, szakmát tanulhattak, nem volt kötelező a munka, de szívesen dolgoztak a közösségért. Volt alkotmányuk, és önálló törvénykönyvük. A fizetőeszköz a „Gapo dollár”, az állami vicclap neve a „Gapo-Matyi” volt.

Egy önkormányzati testület kormányozta ezt az államot, amely az „anyaállam”, a PAX Szociális Alapítvány területén és keretein belül működött, demokratikus alapon. Szabad és titkos választások útján bízták meg funkciójával a miniszterelnököt, és a minisztereket. A munkaügyi miniszter tervezte a munka beosztását, a kultuszminiszer versenyeket, színielőadásokat szervezett, felelős volt a faliújságért, míg a belügyminiszter nyomozott az esetleges „bűnügyekben” vagy kihágások esetén.

Minden lényeges dolgot megtárgyaltak Gábor bácsival, de ő csak „beszélgetett” velük, semmit sem döntött el. Észrevétlenül, láthatatlanul irányított.                        

A Gaudiopolisz 1950-es államosításáig Sztehlo Gábor ragaszkodott ahhoz, hogy tekintet nélkül a vallási, faji, nemzeti és egyéb különbségekre, valamennyi gyermeken segíthessen.

Az otthonok államosítása után segédlelkész volt a budavári, kelenföldi, majd a kőbányai gyülekezetben, 1951-től pedig egy évtizeden át a pesthidegkúti sérült gyermekeket gondozó szeretetotthon vezetője. Az 1956-os forradalom leverése után családja Svájcba költözött, de ő nem tartott velük, mert folytatni kívánta munkáját. 1961 decemberében utazott Svájcba családjához, ahol megbetegedett. Felépülése után Hofluh-Hasliberg, majd Interlaken der Oberhasli területi lelkészeként folytatta tovább tevékenységét. Mivel útlevele lejárt, még látogatóként sem térhetett vissza Magyarországra. A szigorú korlátozást a svájci állampolgárság elnyerése oldhatta volna fel. Áhította a tíz éves várakozás leteltét, hogy hazatérhessen hazájába. Két hónap választotta el álma megvalósulásától. 1974 május 28-án halt meg, a svájci Interlakenben.

Sztehlo Gábor 1972-ben megkapta a legmagasabb izraeli kitüntetést, a Világ Igaza címet, Jeruzsálemben pedig az üldözötteket mentő keresztyének ligetében egy fa őrzi emlékét.

Naplója végén a következőképpen összegezte életét:

„Álmaim megvalósultak és életem tartalmat nyert. Ha pedig az ember életének van tartalma, ha tudja, miért él, akkor biztonságot és nyugalmat érez, ez pedig a legtöbb, amit e nyugtalan és pillanatnyi élvezetekben elégő világban kívánhatunk.”

Hamvait  hazaszállították, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Az emlékére készült Gaudiopolisz - In memoriam Sztehlo Gábor c. film 1989-ben kapott Európa díjat mint a legjobb televíziós film.  

Az ő személye adott ihletet a Valahol Európában c. film megrendezéséhez.

Széles körű összefogással készült szobrát születésének századik évfordulóján avatták a budapesti Deák Ferenc téren.

Életéről, munkásságáról, naplójából számos könyv készült.

 Forrás:

Havasi Ferenc: Sztehlo Gábor                             Magyar Életrajzi Lexikon                                  Wikipédia

„Az ember a könyvtárban egy nagy tőke jelenlétében érzi magát, amely kiszámíthatatlan kamatokat osztogat nesztelenül” (Goethe)

A könyvtár története egyidős a gimnáziuméval, melyet 1936-ban alapítottak. A megszüntetett kecskeméti Magyar Királyi Állami Főreáliskola az akkor induló iskolának adományozott több ezer értékes szépirodalmi és szakkönyvet, lexikont - köztük több könyvritkaságot, muzeális darabot – amelyeket ma már természetesen nem kölcsönzünk. Ez a - jórészt 19. századi, 20. század eleji - könyvállomány képezte a könyvtár alapját. (A 104 db. muzeális, 1850 előtti könyvünkből, a NKA pályázatával, hármat 2009-ben restauráltattunk az Országos Széchenyi Könyvtár restauráló műhelyében, lásd: "A könyvtár kincseiből".)

Az állomány ma már mintegy 21 ezer kötet könyvből, tankönyvből és több mint 8oo audiovizuális és elektronikus dokumentumból áll.

A könyvtár jelenlegi helyén, az épület első emeletén - több költözés után - 2015 óta van. A 6o nm-es olvasóterem alkalmas könyvtárhasználati órák, kiscsoportos szakórák megtartására, és gyakran tartunk itt versenyeket, filmvetítéseket, különböző megbeszéléseket is. Így a könyvtár amellett, hogy információs központ, közösségi térként is működik, de megfelel az egyéni, elmélyültebb felkészülésre is.

Az olvasóterem egy 2o nm-es helyiséggel egészül ki, ahol a könyvek számítógépes feldolgozása zajlik. A régi könyvek és a tankönyvek is külön teremben kaptak helyet.

A folyosói és könyvtári tárlókban az aktuális eseményekhez, ünnepekhez kapcsolódó kis kiállítások váltják egymást. A könyvtár előtt kapott helyet a „könyv cserebere”, ahol saját, vagy selejtezésre szánt könyvek cserélhetnek gazdát.

A könyvtárhasználati órákon túl, rendszeresen meglátogatunk tanulóinkkal más könyvtárakat is, pl. a kerületi Nagykönyvtárt, a központi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárt, az Országos Széchenyi Könyvtárt.

Az Iskolai Könyvtárak Világnapja alkalmából meghirdetett pályázatokon diákjaink az elmúlt években többször is eredményesen vettek részt.

A könyvtári állomány nyilvántartására és kölcsönzésére a Szirén integrált könyvtári rendszert használjuk, az állomány feldolgozása folyamatos. Online katalógusunkból otthonról is lehet tájékozódni.

 Az Iskolai Könyvtárak Világnapja 2010 alkalmából indult a KÖNYVTÁRPATRÓNUS cím adományozása. Könyvtárpatrónus oklevelet az kaphat, aki a könyvtárért végzett munkával, vagy könyvadománnyal bizonyítja elkötelezettségét és segítőkészségét a könyvtár iránt.

EREDMÉNYES KÖNYVTÁRI PÁLYÁZATOK

• 1993 -PRO RENOVANDA CULTURA HUNGARIAE
  Könyvtárfejlesztési pályázat
• 2002- FŐVÁROSI KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI KÖZALAPÍTVÁNY
  Könyvtárfejlesztési pályázat
• 2007 -XVIII. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT
  Eszközfejlesztési pályázat
• 2008 – NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
  Könyvtári Szakmai Kollégium Pályázata - Muzeális könyvek restaurálása
• 2009 - NYELVIZSGÁZTATÁSI AKKREDITÁCIÓS KÖZPONT
  Szótár támogatási pályázat
• 2015 - Wekerle Sándor könyvtárbővítési pályázat
• 2016 - Wekerle Sándor könyvtárbővítési pályázat

ÉS EGY KIS ÉRDEKESSÉG: "DÁVID ÉS GÓLIÁT" A KÖNYVTÁRBAN

A legkisebb könyv...

Gorkij, Maxim - Huszonhat férfi, egy leány: elbeszélések.-Bp. : Európa, 1976.-315 p.: ill; 6x4 cm

...és a legnagyobb:

Larousse, Pierre – Grand dictionnaire universel du XIXe siecle : tome 4 .- Paris : Larousse, 1875.- 2024 p. ; 34 cm