(Gondolatok egy versről, annak kapcsán, hogy február 17-én lett volna 80 éves Kondor Béla))

            Színeket és hangokat kapcsol egymáshoz Rimbaud, a modern költészet előfutára, A magánhangzók szonettje c. versében:

                                   „Szurok Á! Hó É! Rőt I! zöld Ü! Kék O! – csak egyszer

                                     lehessek titkotok elbeszélni bátor!”

A rövid szonettbe az egész mindenség belefér, az utolsó ítéletig, a Csöndig:

                                   „melyben világok és angyalok keringnek,

                                     Oméga! – viola sugár az Ő szeméből!” 

            Babits Mihály, a Nyugat első nemzedékének költője is arra vágyott, hogy a „mindenséget” vegye versbe. Kosztolányi Dezső pedig egyik korai versében, a Mostan színes tintákról álmodom címűben (A szegény kisgyermek panaszai c. kötet) Rimbaud-hoz hasonlóan a színek jelentését veszi sorra. Kezdi a sárgával, mely a boldogság, a szerelem színe, s befejezi az arannyal, amely egy felsőbb szféra, az anyai szeretet, jelképe. Színekkel meghódítani, otthonossá tenni a világot, ez Kosztolányi törekvése.

... 1564. február 15-én született Galileo Galilei olasz matematikus, természettudós, fizikus és csillagász? Tanait az inkvizíció visszavonatta vele, a tárgyalás végén mégis azt mormolta: "Eppur si muove" azaz "és mégis mozog" (mármint a Föld). 

                  IdézetekGalileitől:                      

"A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani."

"Fontos, hogy mindent mérjünk, ami mérhető, és megpróbáljuk mérhetővé tenni, ami még nem az."

"Semmit nem lehet megtanítani egy embernek. Csak segíteni benne, hogy rátaláljon önmagán belül."

... 1825 február 18-án született Jókai Mór, a nagy mesemondó. Ma már nem "divat" olvasni, de én még faltam a könyveit anno, kistini koromban... Számos regényét megfilmesítették (ezek némelyike igazi látványos történelmi film volt, persze az akkori mércével): A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az aranyember, Szegény gazdagok, Fekete gyémántok, Szaffi és még sorolhatnám. Nézzetek bele az utóbbiba.

                            Szabó Lőrinc: Sivatagban

                       Láttam őt, aki mindent látott,

                       láttam a Szfinkszet. Mosolya

                                                üres volt és még üresebb lett

                                                tőle a halott Szahara.

                                                Láttam őt és megszólitottam,

                                                mint porszem a sivatagot:

                                                Te, óriás, mondd meg, mit érek

                                                én, aki csak ember vagyok?

                                                És végignézett az időn és

                                                rajtam és szólt a szörnyeteg:

                                              „Az örökkévaló világnál

                                                többet ér egy perc életed.”

                                                Végignézett a pusztuláson

                                                és szólt a Szfinksz ötezer éve:

                                              „Egy perc örömöd többet ér,

                                                mint a Föld minden szenvedése.”

                                                És csönd lett. És én hazajöttem,

                                                s velem jött a Szfinksz mosolya,

                                                s mindenütt és rémülve látom,

                                                hogy őneki van igaza.

                                                Hazajöttem, megöregedtem,

                                                vén vagyok, mint ő, szörnyü vén,

                                                s ülök a növő sivatagban,

                                               melyet az idő fúj körém.

                                                S aki kérdez, annak a porba

                                                jeleket húzva felelek:

                                              „Az örökkévaló világnál

                                                többet ér egy perc életed.

                                                Többet ér egy perc örömöd,

                                                mint a Föld minden szenvedése!”

                                                S betűim belevesznek a

                                                futóbolond idő szelébe.

            Egy nagy költő kevésbé ismert verse is tartogat meglepetést az olvasó számára. Tanulmányozhatjuk, hogyan árnyalja a mű a költőről eddig kialakult képet, hogyan illeszkedik az életműbe, sőt századok, évezredek végtelen folyamába.

            Szabó Lőrincről szólva nem árt, ha elolvassuk a költőbarát, Illyés Gyula esszéit, mert az effajta írások néha sokkal többet árulnak el a szerzőről, mint vaskos tanulmánykötetek. Illyés a Te meg a világ c. kötetről írja: Soha még magyar gondolati líra addig ilyen csúcsokra még nem jutott…”

Borús napokra itt van a diákok válogatott aranyköpéseinek folytatása.  Most a stílusbravúrokból és nyelvjátékokból válogattam.

 A mórok fedezték fel a mór stílust.... Leginkább a spanyoloknál terjedt el, akik kiirtották a mórokat. A stílus maradhatott.

 Michelangelo és Leonardo márványból és festékből embereket állítottak elő.

 A Dávid szoborról:

A Dávid szobor egy meztelen férfit ábrázol a maga izgalmas valóságában.

Olyan jól néz ki, hogy legszívesebben beleharapna az ember. Persze, ha nem lenne fából.

Michelangelo jellemábrázoló tehetségét dicséri, ahogy Dávid alul és felül ráncolja a homlokát.

 A gótokat elterjedésük után gótikának nevezték el.

 Magyarországon sok barokk épületet építettek, sőt a legtöbb még most is megvan valahol.

 A modern művészetben a pacák is életre kelnek.

 Óriási erőlködéssel egy csomó festéket kentek el a képeken és aztán beleképzelték a tájat.

 Nyelvjátékok

 Összetett mondatokból úgy képezünk egyszerűt, hogy nem tesszük ki a vesszőket.

 Hangulatfestő szavaknak azokat nevezzük, amelyek képesek fokozni az este kellemes  hangulatát. Például: bor.

 Felszólító módban az sz betű gyakori közbeszúrásával fejezzük ki magunkat.

 Tőmondat az, amikor a szavak töveit írjuk csak ki.

A Lőrinci Garabonciás Alapítvány 30 ezer forintos támogatásának köszönhetően újabb DVD-kkel gazdagodott a könyvtár. A beszerzést még nem fejeztem be, tehát további DVD-k várhatók, remélhetőleg valamennyiünk megelégedésére, hogy a szakórákat, szakköröket, projektórákat stb. színesebbé és érdekesebbé tehessük.

(Vagy csak úgy, puszta  élvezetnek. :)

 Az első adag:
...és még egymillió lépés Magyarországon I. - V.
Főtér - Pest megyében
 Az ember tragédiája
"A" Camino
A Nyugat folyóirat lírikusai
Egy forradalom hétköznapja
A Trianon szindróma
Zsidónegyed - Pest zsidó arca
Mesélő cégtáblák
Bibliotheque Pascal

 Ványa bácsi: a szembenézés fájdalma, tudni, hogy minden reménytelen.  Jó címe volt Almási Miklós könyvének: Mi lesz velünk Anton Pavlovics Csehov? Fehér, áttetsző műanyag függöny fogad, mely óv az esőtől, s csupán sejteti a helyszínt. Esővel kezdődik, esőben tűnik el a látomás. A díszlet is némileg bizonytalanná teszi a teret, az ajtók a semmibe nyílnak. Nincs fogódzó.

            Csak látszólag nem történik semmi. Valójában mindenki gyötrődik. Asztrov őszintesége a nyitány. A közönyből a halk reményen át a szánalmas durvaságba vált át magatartása, de minden marad a régiben.

            A professzor fegyelme szinte megbonthatatlan. Még a félelme is elszáll, mintha nem is lett volna olyan rettenetes. A feleségen azonban elcsúszik a maszk, nemcsak a vidéki háztól búcsúzik, de nyugalmától, reményeitől is. Felizzik, majd elhamvad minden. A lámpa is lassan kialszik, s sötétbe borul az egész világ. A fájdalom (egy Csehov-novella címe is) vonul végig a művön, s egyre erősödik. Nemcsak a jövő reménytelen, a múltról is kiderül, hogy hiábavaló és fölösleges volt minden áldozat.

            A tapsnál, amikor meghajolnak a színészek, a legtöbb mosolyog. Játék volt. Amit láttál, festett vérzés volt csupán.

            Az aluljáróban nincs hajléktalan. Pedig jó volt, hogy minden fényes színházi estén emlékeztetett valami arra, hogy hol, melyik országban élek.

Radnóti Miklós: Február

Ujra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó;
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyár odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.

  1941. február 21.

... hogy iskolánk is egyike a NAVA pontoknak, amelyekből összesen hét van a 18. kerületben? Hogy ingyenesen használhatod a könyvtár számítógépeiről? De mi is az a NAVA? ( Mi a NAVAlya?)

Még mielőtt sietve beütnéd a gugliba: a NAVA, Nemzeti Audiovizuális Archívum, a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely audiovizuális tartalmakat gyűjt. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók műsorai. (Olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára.) Különlegessége, hogy gyűjteményéhez online hozzáférést biztosít, adatbázisa szabadon kereshető, a benne található műsorok teljes terjedelmükben pedig az úgynevezett NAVA-pontokon, könyvtárakban, iskolákban tekinthetők meg - így a mi könyvtárunkban is. Aki nem hiszi, járjon utána... : )

Január 27-ét 2005-ben nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ. Ma, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 66. évfordulóján világszerte - és hazánkban is - különböző rendezvényekkel, emlékmenetekkel, koncertekkel emlékeznek meg a többmillió külföldi, és mintegy 6oo ezer magyar áldozatról. Budapesten megemlékezés lesz a Holokauszt Emlékközpontban és a Játékszínben.

Nézzétek meg a náci haláltáborok gyermekáldozatairól készült megrendítő videót: emlékezzünk ezzel.

A válogatást Pivárcsi István állította össze, én csak szemezgettem belőle : )

A Biblia újraértelmezése

A paradicsom közepén állt a tudásnak a fája, és Éva beleharapott.

Ádámot Isten teremtette, Éva csak egy borda vagy valami más csont volt.

Pált kezdetben Saulnak nevezték, csak azt kevesen bírták megjegyezni.

A Bibliában Isten több helyen is tettenérhető.

Irodalmi szikrák

A vers, ha látszólag értelmetlen is, miután jobban belegondolunk, rájövünk, hogy tényleg.

 Szappho tudta, hogy két nő közötti szerelem nem ugyanolyan, mint két férfi között, ezért ezt leszbosznak nevezte.

 A Rómeó és Júliáról:Ezt a darabot Veronában játszották bizonyos családok egymás között.

 A Szigeti veszedelemről:Ez azért egy barokk eposz, mert Homérosz már nem élt, viszont a barokk még igen.

 Kölcsey akármilyen nyomorék is volt, azért csak megírta a Himnuszt.

 Toldi legszívesebben Bencével hált, de az meg az istállóban.

 Toldi úgy összetörte a cseh vitézt, hogy az holtan távozott a csatatérről.

 A Bánk bánról: Tiborc monológja olyan kulcsjelenet, amely kifejezi Bánk tehetetlenségét a mű értelmetlensége felett.

 Az ember tragédiájáról: A művet mély emberi tragédia árnyékolja be, lehetséges, hogy erről lett a címe elnevezve.

 Ady össze akarta sírni a Kárpátokat.

 Móricz a Barbárokban kíméletlen őszinteséggel tárja elénk a barbik világát.

 Kosztolányi havi ciklusokból állította össze első kötetét.

 Juhász Gyula már csak fejben szerette Annát.

 Apollinaire franciául írta a verseit, és ezért többször is le kellett fordítani.

 József Attila levegőért kiáltott bánatában, de az se segített rajta.

 Pilinszky János bátran szembe mert nézni a papírral.

 Folyt.köv!( A könyv egyébként megvan a könyvtárban.)