Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Vera Claythorne útban van egy harmadosztályú vonatfülkében új munkahelye felé. És vele egy időben kilenc másik ember is utazik, ugyanarra a helyre. Tíz, egymás számára teljesen ismeretlen ember, és mindenki más okból kelt útra, de a célállomás mindnyájuknak ugyanaz lesz.
Nyár van, tikkasztó hőség. Anglia partjainál van egy sziget, amiről mindenféle szóbeszéd járja. Nevének hallatára zavaros gondolatok támadnak az emberek fejében. Amikor a szigetre lépve elköszönnek a csónak vezetőjétől, aki áthozta őket a vízen, még nem tudják, hogy örökre megszűnt az összeköttetésük a külvilággal. A Néger-sziget (amely jellegzetes formájáról kapta a nevét) minden látogatójának szobájában ott lóg bekeretezve egy gyerekmondóka, amely így kezdődik:

"Tíz kicsi néger, éhes lett egyszer és vacsorázni ment
Egyik rosszul lett, megfulladt, s megmaradt kilenc."

Agatha Christie (leánykori nevén Agatha Mary Clarissa Miller) 1890-ben született, és életének 86 éve alatt mintegy 80 detektívregényt és krimit írt. A Tíz kicsi néger-t 1939-ben írta, és magyar nyelven legutóbb, 2010-ben jelent meg az Európa Kiadó kiadásában.

Új, kreatív és szórakoztató társasjátékot szerzett be a könyvtár, amelyről nagyon jók a szakmai visszajelzések. A nyelvművelő játékban  egy-egy idegen szó meghatározását kell megadni vagy megtippelni, és a többiekkel elfogadtatni. A játékvezető felolvas egy idegen szót, a játékosok feladata, hogy kitalálják a szó jelentését. A definíciót papírra vetik, majd a játékvezető begyűjti azokat, és a helyes megoldással együtt felolvassa a lehetséges válaszokat. Nem kell mást tenni, mint szavazni a helyes vagy a helyesnek vélt megoldásra.
Emellett  kreatív pontszerzés, az ismétlő mező vagy a rablás színesítik a játékot!
Játékosok száma: egyéni játék esetén 4-8 fő, csapatjáték esetén 4-8 csapat,(1 csapat 2-3 fő) tehát influenzajárvány idején majdnem egy egész osztály játszhat. :) A Definity Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára alapján készült, és 15 éves kor felettieknek ajánlják, azaz Neked is! Kérd a magyartanárodat vagy az ofődet, hogy mutassa be a játékot az osztálynak, a könyvtárból lehet elkérni. Jó szórakozást kívánok mindenkinek!

 ... 35 éve, 1975. november másodikán hunyt el Pier Paolo Pasolini olasz író, költő, nyelvész és filmrendező. (Mi magyarok inkább filmrendezőként ismerjük.)

170 éve, 1840. november 12-én született Auguste Rodin francia szobrász, a Gondolkodó alkotója, aki először ábrázolta az emberi testet a maga természetes szépségében a lelkiállapotok és érzelmek kifejezésére.

100 éve, 1910. november huszadikán hunyt el Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író, az orosz és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója. Híres művei: Háború és béke, Anna Karenina, Ivan Iljics halála, Feltámadás.

185 éve, 1830. november huszonegyedikén hunyt el Kisfaludy Károly magyar költő, drámaíró és festő.

90 éve, 1920. november huszonnyolcadikán született Somlyó György magyar költő, esszéíró és műfordító.

.

Szeptemberben mutatták be Thomas Bernhard Heldenplatz c. darabját Bécsben, a Josefstadtban. A Heldenplatzon (a bécsi Hősök terén) sokat jártunk, számtalanszor megcsodáljuk a lovas szobrok barokkos lendületét, és mindig elmondom a diákseregnek, hogy ez a tér nemcsak a Habsburgok miatt nevezetes, hanem arról is, hogy a bécsiek ott fogadták Hitlert. Feketéllett a tér, zúgott a tömeg.

Neves frankfurti lap tudósít arról, hogy mennyire más ez az előadás, mint a régi, a huszonkét évvel ezelőtti. Akkor a Burgtheaterben óriási botrány tört ki, polgárháborús hangulat, rendőrkordon, füttyorgiák a földszinten. Pusztán azért, mert Bernhard ebben a művében sem kímélte Ausztriát: „beszélsz valakivel / kiderül idióta / minden bécsiben ott egy tömeggyilkos…” stb. 1989 óta Bernhard a grinzingi temetőben nyugszik. (Még véletlenül sem a Központi Temetőben.) Nem messze tőle a főszereplő Wolfgang Gasser. Most sokkal enyhébb előadás született, nincs botrány, az államelnök is átsétált a Burgból.

Igazi időutazáson vehetsz részt, ha belelapozol a Retró szótárba.
Építőtábor, úttörővasút, Bambi, kisdobos, fecske úszónadrág, banánszoknya, nejlonharisnya, orkánkabát, mackónadrág, maszekolás, szimpla, társbérlet, tantusz (leesett?), házmester, tévétorna, Közért,  Miska bácsi,Trabant, Moszkvics, ülőkalauz, stb.,stb.
A szótárral persze kemény idők és emlékek is felidézhetők: beszolgáltatás, padláslesöprés, kulák, csengőfrász, Gulag, kirakatper, kitelepítés, ÁVO, ÁVH, B-listázás.
Burget Lajos hat éve kereste fel a Tinta Kiadót ötletével, hogy összeállítaná a második világháború és a rendszerváltás közti időszak korfestő szavainak szótárát. Nemsokára már nemcsak Magyarországról, de a világ minden tájáról jöttek  a javaslatok, amelyeket a szerző lelkiismeretesen átnézett, kiszűrt, és bedolgozott a szótárába. Ez az utolsó munkája, amelyet  ugyan befejezett, de a kiadását már nem érhette meg, mert 75 éves korában, 2007 januárjában elhunyt. A szótárt megtalálod a könyvtárban!

Márai Sándor: Mennyből az angyal

1956. november 4-én a szovjet csapatok támadása elsöpörte a magyar forradalmat és szabadságharcot. Zsukov marsall, a második világháború rettegett hadvezére borzasztó erőket vetett be a magyarok ellen: a bevonuló tankhadoszlop a legenda szerint Szolnoktól Záhonyig ért a 4-es főúton. A harcot főleg a Nemzetőrség alakulatai és a forradalmi felkelőcsoportok vették fel, és folytatták hősiesen december közepéig, végéig. Ezek az alakulatok súlyos veszteségeket szenvedtek, elsősorban a Corvin köziek estek áldozatul, míg a Széna tériek a budai hegyekbe menekültek. Nagy Imre november 4-i, hajnali rádióközleményében még azt mondta: "csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van", de pár órával később az országban már a szovjet csapatok vették át az irányítást. A forradalmunkat vérbe fojtották.

           Márai Sándor: Halotti beszéd

Látjátok, feleim, szem’ tekkel mik vagyunk
Por és hamu vagyunk
Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek.
Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ...
Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat
A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat
                  Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak
                  Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt
                  A „ pillangó ”, a „ gyöngy ”, a „ szív ”- már nem az, ami volt
                  Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt
És megértették, ahogy a dajkaéneket
A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg
Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké
A gyereknek T o l d i - t olvasod és azt feleli, o k é
A pap már spanyolul morogja koporsónk felett:
„ A halál gyötrelmei körülvettek engemet ”
Az ohioi bányában megbicsaklik kezed
A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet
A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát
Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát
Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon
A tested is emlékezik, mint távoli rokon
Még felkiáltsz: „ Az nem lehet, hogy oly szent akarat ...”
De már tudod: igen, lehet ... És fejted a vasat
Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már.
Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár
A Konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét
Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét -
Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby
Fénykép áll az asztalán. Ki volt neki Ady?
Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene?
Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme?
„ Az nem lehet, hogy annyi szív ...” Maradj nyugodt. Lehet.
Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.
Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál
Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál
Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved
A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek
Még azt hiszed, élsz? ... Nem, rossz álom ez is.
Még hallod a hörgő panaszt: „ Testvért testvér elad ...”
Egy hang aléltan közbeszól: „ Ne szóljon ajakad ...”
S egy másik nyög: „ Nehogy ki távol sír e nemzeten ...”
Még egy hörög: „ Megutálni is kénytelen legyen.”
Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől, m i é r t?
Vagy: „ Rosszabb voltam mint e z e k ? ...” Magyar voltál, ezért.
És észt voltál, litván, román ... Most hallgass és fizess.
Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz.
Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet
A radioaktív hamu mindent betemet
Tűrd, hogy már nem vagy ember i t t, csak szám egy képleten
Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég
Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség
Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet
Köszöni a koporsóban is, ha van, ki eltemet
Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat
Ne mukkanj, amikor a b o s s megszámolja fogad
Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény
Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt -
Mert ez maradt. Zsugorin még számbaveheted
A Mikó-utca gesztenye fáit, mind a hetet,
És Jenő nem adta vissza a Shelley-kötetet
És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet
És elszáradnak idegeink, elapadt vérünk, agyunk
Látjátok, feleim, szemtekkel, mik vagyunk
Íme, por és hamu vagyunk

________________________________________
/Possilipo,1951.Nyár./

...százhúsz éve, 1890. október 26-án hunyt el Carlo Collodi olasz író, újságíró, Pinokkió "szülőatyja". Az én gyerekkoromnak egyik meghatározó könyve volt, de biztos, hogy Ti is találkoztatok vele, ha másképp nem, a Disney filmben.

1881-től a Giornale dei bambini című gyermekújság kezdte folytatásokban közölni az Egy bábu története című művét, amelynek főhőse az életre kelt fabábu, aki számtalan kaland árán végül megtanulja, mit jelent embernek lenni. A mese végére igazi hús-vér kisfiúvá válik megalkotója, az idős Gepetto mester legnagyobb örömére. A mű már az első részektől óriási siker volt, ám az egyház eleinte tiltakozott a mese ellen, mondván, a lázadás szellemét közvetíti az ifjú olvasók felé. 1883-ban könyv alakban is megjelent a mű Pinokkió kalandjai címmel. 1892-ben angolra is lefordították, és a fabábu története megkezdte világhódító útját. 1940-ben Walt Disney álmodta vászonra, és lett belőle minden idők egyik legsikeresebb rajzfilmje. 2002-ben az Oscar-díjas Roberto Benigni vitte filmre, és a főszerepet is eljátszotta, abban a bohócruhában, amelyet még Fellini tervezett meg a filmhez. Pinokkió története alapján írta meg Alekszej Tolsztoj az Aranykulcsocska, avagy Burattino története című meséjét.

SPIRÓ GYÖRGY

TAVASZI TÁRLAT

„Elképesztő, ha egy háborús városban működik a telefon” – érzékelteti az író a korabeli viszonyokat. Valóban elképesztő. Az 1956-os forradalom kellős közepébe csöppenünk; az utcán lőnek, súlyos sebesülteket hoznak be a kórházba, ahol hősünk Fátray Gyula egy műtét után lábadozik. Mentők szirénáznak, éppen most darabolják a Sztálin szobrot az EMKE-nél, és igen, a telefon működik: sőt áram is van, és a csapból folyik a víz. Az emberek élni akarnak, és az utolsó pillanatig nem tudják elképzelni, hogy velük is megtörténhet az, ami a szomszéddal, baráttal, kollégával…