Parti Nagy Lajos: Március

Elkelne bár a szép szelíd beszéd,

csak ejtsd le vállad, centis kis jószág köldöknyi neszét,

úgy hallgatnálak.

Szuszogva birkózik a fűkölyök,

először újra,

orrában márciusi ösztönök,

öledbe fúrja.

Hasacska napfény hízik,

hömbörül,

lassan kitetszik

az anyaföld a két karod közül

és átmelegszik.

Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret

Hugo Cabret a forgalmas párizsi vonatállomáson él, teljes titokban. Az árva kisfiú az épület rejtett járataiból felügyeli a pályaudvar óráinak működését. Ám amikor a sorsa, akárcsak az általa javítgatott fogaskerekek, összekapcsolódik egy könyvmoly kislány és a pályaudvar mogorva játékboltosának történetével, élete és legféltettebb titka is végzetes veszélybe kerül. Egy különös rajz, egy féltve őrzött jegyzetfüzet, egy ellopott kulcs, egy mechanikus ember és Hugo apjának rejtett üzenete szövevényes  kalandokba sodorja mindhármukat. A könyv 284 eredeti rajzával, valamint a képregények és filmek keverékét idéző formájával újraértelmezi a regény műfaját. Brian Selznick 1966-ban született az amerikai New Jersey-ben. Első saját könyve, "A leleményes Hugo Cabret" megjelenése előtt többszörösen díjnyertes gyerekkönyv-illusztrátorként volt ismert hazájában. A könyv születéséről a következőket nyilatkozta: "Jónéhány évvel ezelőtt olvastam Gaby Wood "Edison estéje: a mechanikus élet kutatásának varázslatos története" című könyvét. Igaz történet volt egy felhúzható figurákból álló gyűjteményről, melyet egy párizsi múzeumnak adományozott a tulajdonosa. A gyűjtemény a múzeum beázott padlásán hevert évtizedeken keresztül, amíg végül ki kellett dobni az egészet. Én pedig elképzeltem egy kisfiút, aki megtalálja ezeket a törött, rozsdás szerkezeteket - így született meg Hugo és az ő története." A regényből 2011-ben Martin Scorsese készített három dimenziós, egész estés filmet Jude Law, Ben Kingsley és Sacha Baron Cohen főszereplésével.

Garamvölgyi László Meggyilkolták a királyt c. újabb tényfeltáró munkájával pontot tesz a mendemondák végére, és alapos, mindenre kiterjedő kriminalisztikai kutatásokkal, cáfolhatatlan bizonyítékokkal igazolja: Mátyás királyt meggyilkolták - a gonosz tett kitervelője pedig nem más volt, mint Beatrix királyné! A szerző "történelmi vádiratban" sorakoztatja fel mindazokat, akik a mesterien megtervezett merénylet végrehajtásában közreműködtek, eddig soha nem publikált dokumentumokkal támasztja alá vizsgálatának eredményét. Garamvölgyi László 25. kötetét tartja kezében az Olvasó. József Attila, Semmelweis Ignác, Teleki Pál és más történelmi személyekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatai után az eredendően újságírói végzettségű, ám inkább rendőrségi szóvivőként ismert szerző ezúttal legnépszerűbb királyunk halálának körülményeit tisztázza. A szaktekintélyek véleménye szerint is hiánypótló mű, mely adósságot törleszt országgyarapító királyunknak, akinek a halála körölményeit mindez idáig homály fedte.

Tom Rose Mindenki szereti a bálnákat

Ken Kwapis filmjének amerikai bemutatójával hozzávetőleg egy időben jelenik meg a magyar könyvesboltokban Tom Rose valós eseményeket feldolgozó regénye egy kisvárosi riporterről és egy Greenpeace-aktivistáról, akikhez a két rivális nagyhatalom is csatlakozik, hogy megmentsenek három fiatal szürke bálnát, akiket körbezárt az északi sarkkör gyorsan szilárduló jege. 1988 őszén a megszokottal ellentétben nem maradt visszhang nélkül az eset. Felfigyelt rá a média, és a bálnák sorsát percről percre nyomon követő közvélemény nyomására, viszályaikat félretéve példátlan összefogásba kezdtek egymással éles ellentétben álló csoportok. Környezetvédők, eszkimó őslakosok, olajcégek egyesítik erőiket az amerikai és orosz haditengerészettel, hétköznapi emberek fognak össze politikusokkal, hogy ezek a csodálatos intelligens lények, a szürke bálnák megmeneküljenek, és megtörténjen az, ami a könyv eredeti címében áll, a Nagy csoda, a Big Miracle.

Forrás: Libri

Az alábbi verset Szeltner Tímea tanárnő választotta.

Török Sophie: Istennek táncoltam

Ruhákkal fojtott derekam nyújtózni vágyik,

nyújtózni mindenből, mi szorít és gátol és lenyom.

Ahogy nyújtózna rügybörtönéből a göngyölt levél,

ahogy nyújtózva száll ki szoros bimbójából a tág kehely.

Fejem fölött nyújtóznak lengő karjaim,

égi melódia parancsa ingat,

már szállok, szállok elnyúlt derékkal,

könnyű lábaim repkednek, mint táncos szalagok a szélben.

Nem vagyok test már, gondolat sem vagyok,

nem vagyok vágy, se fájdalom, se félelem.

Magány vagyok és öröm vagyok,

nehéz testemet lebontom, csillagok ritmusa ingat.

Néma vagyok és láthatatlan és megfoghatatlan,

egyedül vagyok, életem elfeledtem.

A föld nehéz törvénye varázsából feloldott,

ölelő ütem húz és taszít, lenget és elröpít.

Nehéz életem elfeledtem.Csak az Isten lát

és hódoló táncom ritmusára

velem mozognak millió csillagok.

Ez a hónap is bővelkedik  jeles napokban. Ismét a teljesség igénye nélkül, kiemelnék néhányat közülük.

Március 1. -  A meteorológiai tavasz kezdete.

Március 2. - Arany János költő, író születésnapja - 1817. Epilógus című versét meghallgathatod itt.

Március 3. - A Békéért küzdő írók világnapja. A Nemzetközi Pen Club 1984 júliusában választotta ki ezt a napot.

Március 6. - Michelangelo szobrász, festő, építész, költő születésnapja - 1475

Ezen a napon született Gabriel Garcia Márquez kolumbiai regényíró. 1982-ben Nobel-díjat kapott.

Március 8. - Nőnap! :) 1910-ben Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára határozták el, hogy ezen a napon ünneplik meg a Nemzetközi Nőnapot. 1857. március 8-án New Yorkban 40 000 textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. 1914-től ünnepeljük a napot Magyarországon is.

Március 14. - Albert Einstein fizikus, természettudós születésnapja - 1879

"Mi az értelme létezésünknek, és mi értelme egyáltalán az élőlények életének? Erre a kérdésre válaszolni nem egyéb, mint vallásosnak lenni." (Albert Einstein)

Március 15. - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc napja. A magyar sajtó napját is erre a napra tették, hiszen szorosan kapcsolódik a két esemény egymáshoz, ugyanis szintén 15-én került ki a nyomdából a magyar sajtó első szabad terméke, a Tizenkét Pont és a Nemzeti Dal. Szintén ekkor adják át a magyar közélet és művészet legnagyobb megbecsülését, a Széchenyi- és Kossuth-díjakat.

Március 20. - Henrik Ibsen norvég drámaíró, költő születésnapja - 1828.

Ezen a napon(1894-ben) halt meg Kossuth Lajos politikus, államférfi.

Március 21. - Johann Sebastian Bach német zeneszerző születésnapja - 1685

A King's Singers együttes sajátságosan dolgozta fel zenéjét a Deconstructing Johann c. dalban.:)

Március 24. - Bél Mátyás evangélikus lelkész, történetíró születésnapja - 1684

Korának kiemelkedő tudósa volt. Két évtizedes munka eredményeként látott napvilágot ma is forrásértékű, latin nyelvű művének, a Magyarország történelmi-földrajzi ismertetésének első 5 kötete tíz megye leírásával; többi része kéziratban maradt.

Március 25. - Bartók Béla születésnapja - 1881

A Cantata Profana, A kilenc csodaszarvas szövegét Bartók előadásában hallgathatod meg.

Március 29. - Kosztolányi Dezső költő születésnapja - 1885

Március 30. - Paul Verlaine francia költő születésnapja - 1844

Március 31. - Szabó Lőrinc költő születésnapja - 1900

A 12. évfolyamról 52 tanulóval, 3 kísérőtanárral rendhagyó történelemórán vettünk részt szerdán délután a Terror Házában. A második emelettől a pincéig bejárható megrendítő tárlatot vezetéssel tekintettük meg. A látogatást a Pestszentlőrinc - Pestszentimre Közművelődési Alapítvány pályázatán Galgóczy Zoltán tanár úr által nyert pályázati összeg tette lehetővé, amelyből két könyv megvásárlásával a könyvtár állományát is gyarapítottuk.

A „MAGYAR TRAGÉDIA 1944 - 1947” című album azoknak az olvasóknak ajánlható, akik nyomon kívánják követni a II. világháború végétől egészen a kommunista diktatúra végső berendezkedéséig tartó tragédiasorozatot, benne a holokauszttal, a szovjet fogolytáborba hurcoltakkal, a délvidéki magyarokkal, a sváb tragédiával, a felvidéki magyarokkal történtekkel, amely „sebeket el kell kezdeni begyógyítani és közösen továbblépni a jövő felé”.

Tőkéczki László: Történelmi arcképek (Politikus portrék a dualizmus korából)

Tőkéczki László történész arra készteti olvasóját, hogy átgondolja: ha a magyar történelmet és polgárosodásunkat ez a kor valóban meghatározta, akkor jobban meg kellene ismernünk azokat a személyiségeket, akik tevőlegesen hozzájárultak a kialakuló polgári Magyarország arculatához. A könyv  nem csak a közismert politikusokat állítja reflektorfénybe, hanem félig elfeledett személyiségekre is fölhívja a figyelmünket,  Az album-jellegű,  szép kiállítású könyvet illusztrációk, portrék és a korabeli eseményekről készült fényképek egészítik ki.

...hogy  februárban milyen jeles napok vannak még? (És nem is a teljesség igényével...)

Február 20-án (1844-ben) született Munkácsy Mihály festőművész. Egy kis virtuális kiállításon megismerkedhetsz jelentősebb műveivel.

Február 23-án (1685-ben) született Georg Friedrich Händel angol zeneszerző. Most meghallgathatsz  a   Vízizenéből egy részletet.

24-én (1836-ban) halt meg Berzsenyi Dániel költő.

Szintén 24-én van  Jégtörő Mátyás napja. A néphagyomány szerint "Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál." (jeget) "Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt." "Mátyás, Gergely, két rossz ember" - vagyis február 24-én, március 12-én visszatérhet a hideg.

5-én (1841-ben) született Pierre Auguste Renoir francia festőművész.

27-én (1835-ben) mutatták be Katona József Bánk bán-ját Budán. A drámát Erkel Ferenc zenésítette meg, és operafilmet is készítettek belőle, amely a lodzi operatőr fesztiválon elnyerte a legjobb operaadaptációért járó díjat. A teljes filmet megnézheted itt.

27-én (1902-ben) született John Steinbeck Nobel-díjas amerikai író. Legismertebb munkái: Érik a gyümölcs, Egerek és emberek, Édentől keletre.

Nemsokára vége a farsangi időszaknak, amely vízkereszttől húshagyó keddig tart. Mit kell tudnunk az ezt követő jeles napokról?

Húshagyókedd (idén február 21.)

A farsang utolsó napja, a farsangi mulatságok csúcspontja. További elnevezése: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (utalás a madzagon lógó ételek elfogyására). A név a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. A szót általában a latin carnem levare „húst elhagyni” kifejezésből származtatják. Magyarországon és a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, pl. busójárás, vagy a Velencei Karnevál.  Ezen a napon még mindenki jóllakhat farsangi fánkkal, kocsonyával. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd.

Hamvazószerda (idén  február 22.)

A húsvétra való készülés, a 40 napos nagyböjt első napja, amelyen szigorú böjtöt tartottak. (További elnevezése: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda, aszalószerda.) Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).Ez a szokás máig fennmaradt: a pap az előző évi virágvasárnapról származó szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

Torkos csütörtök (idén február 23.)

Valaha része lehetett a magyar népszokásoknak. Annak ellenére, hogy Hamvazószerdát követi, ismét szabad volt húst fogyasztani, sőt bizonyos területen a csütörtöki torkoskodás "kötelező" volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is.További elnevezések: zabáló-, torkos-, tobzó-, kövér-, csonka csütörtök, halottak húshagyata, kisfarsang. Régen szokás volt, hogy ezen a napon csak az asszonyok mulattak. Hogy valóban erre a napra utalnak-e a régi elnevezések, még további kutatást igényel. Hazánkban 2006-tól a vendéglátóipar is felelevenítette a szokást.

Döbrentey Ildikó: És képzeld Uram... című könyvét kapta a könyvtár ajándékba a Lőrinci Evangélikus Egyházközségtől, személy szerint Győri Gábor esperes úrtól. Köszönjük az ajándékot!

"Döbrentey Ildikó templomban, egyszerű, de annál bölcsebb és nagyobb szívű emberek között elmondott imádságai a szabad imának ezt a Miatyánkból, a zsoltárokból, az első keresztény imákból forrásozó kútját nyitják meg újra. Egyszerű, őszinte, igaz, szívből jövő és testvéri szívhez szóló szavak ezek. Megszólal bennük a születő élet fölötti csodálat és hála, az eltávozott barát iránti szeretet, a nemzetért érzett aggodalom, a falu harangjának hazahívó, köszöntő bongása. Egyszerű és tengermély forrás ez. Kívánom a kedves olvasónak: Meríts bátran ebből a kútból, itasd meg a szomjas szívedet, adj belőle a szeretteidnek is!"

Dr. Székely János az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke

Ha sokoldalúan szeretnél tájékozódni a szerelmesek napjáról, kattints ide: a nap történetétől kezdve, a Valentin-napi szokásokon át, ajándékötletek sokaságáig, mindent megtalálsz.

Én ezt a dalt ajánlom minden leendő és volt szerelmesnek, régi de szép: